Ismerni
kell a témát – ez a könyvírás kezdőpontja. Minden történetnek
van kezdése, középrésze és befejezése. Ha képes vagy néhány
mondatba belesűríteni a témát – azaz a cselekményt és a
karaktert -, akkor elkezdheted bővíteni a szerkezet és a történet
elemeivel. Lehet, hogy több oldalt is teleírsz majd szabad
asszociációban, mire képes leszel megragadni a történet
lényegét, és egy-két egyszerű mondatra redukálni egy komplex
történetsort. Ne aggódj emiatt. Csináld csak, míg meg nem
tanulod világosan és tömören kifejezni az ötletet. Ahogy mélyre
ásol a cselekményben és a karakterben, abszolút lényeges, hogy
tudd, miről írsz. Hiszen ha te sem tudod, miről írsz, akkor ki
tudja? Az olvasó? A hallgató? Ha a történet drámai
kidolgozásáról van szó, az író nem kerülheti meg a döntést
és a
felelősségvállalást.
Minden kreatív döntést a választás kell hogy diktáljon, nem a
szükség. Ha a karakter kisétál
a bankból, az is egy történet. Ha kirohan,
az meg egy másik történet. Lehet, hogy sokszor érzel rá
késztetést, hogy leülj könyvet írni, pedig nem is tudod, miről
akarsz írni. Ilyenkor keress egy témát. Jusson eszedbe, hogy mikor
témát keresel, igazából a téma keres téged. Rátalálsz
valahol, valamikor, valószínűleg akkor, mikor a legkevésbé
számítanál rá. Onnantól tied a döntés, hogy nekilátsz-e a
munkának, vagy sem.
Kiről,
miről szeretnél írni? Egy karakterről? Egy sajátos érzelmi
helyzetről? Valamiről, ami veled vagy valamelyik családtagoddal
történt? Sokaknak máris megvan az ötlet, amiből könyvet akarnak
kerekíteni. Másoknak nincs meg. Hogyan kezdj hozzá a
témakereséshez? A könyv témája lehet egy újságcikkből,
tévéhíradóból vett ötlet, lehet olyasmi, ami a barátunkkal
vagy velünk esett meg. A téma a kellő pillanatban rád talál.
Nagyon egyszerű. Bízz magadban. Csak észre kell venni a
cselekményt és a karaktert. Ha a cselekmény és a karakter
szintjén pár szóban össze tudod foglalni az ötletet – a
történetem erről az emberről szól, aki ezen a helyen végzi a
„dolgát” -, akkor máris belevághatsz a könyv előkészítésébe.
A következő lépés a téma kibővítése. A cselekmény
megalapozása, a karakterek árnyalása kiszélesítik a
történetsort, és felerősítik a részleteket. Gyűjts anyagot,
ahol csak tudsz. A hasznodra fog válni. ha engem kérdezel, az
anyaggyűjtés elengedhetetlen. Ne feledd, a legnehezebb dolog az
írásban: tudni azt, hogy mit írjunk. Az anyaggyűjtés során –
akár az írott forrásokból: könyvekből, magazinokból,
újságokból, akár a személyes beszélgetésből – információhoz
jutsz. A begyűjtött információ birtokában döntésképesen,
magabiztosan, felelősségteljesen írhatod meg a könyvet.
Választhatsz, hogy az összegyűjtött anyagból mit használsz fel:
egy részét, az egészét, vagy semmit; te döntöd el a történet
jellegének megfelelően.
Túl
sokan kezdenek el úgy írni, hogy a fejükben csak valami homályos,
félig megformált ötlet van. Ez előbb-utóbb szétesik. Nem tudod,
mi jön ezután, merre kell menni, ezért dühöd, zavarodott és
csalódott leszel. Aztán pedig – legtöbbször – feladod. Ahhoz,
hogy valamiről magabiztosan, kétségek nélkül tudj írni,
ismerned kell a témát. Ehhez információkat kell gyűjtened minden
olyan történeti elemről, amit még nem ismersz. Kétféle
anyaggyűjtés létezik. Az egyiket szöveges anyaggyűjtésnek
hívom. Vagyis elmész a könyvtárba, begyűjtöd a könyveket,
utánaolvasol a korszaknak, az embereknek, mindennek, ami kell.
Érdemes elismételni a történetmesélés alapszabályát: minél
többet tudsz, annál többet tudsz elmondani. Az íráshoz
elengedhetetlen az anyaggyűjtés. Ötletet meríthetsz
anyaggyűjtésből, ráérezhetsz az emberekre, helyzetekre.
Önbizalmat nyerhetsz, hiszen ha van választásod, ha biztos kézzel
irányítod a történetet, akkor sosem kell muszájból vagy
tudatlanságból döntened. Így fest ábrán:
Tedd
fel magadnak a kérdést: milyen történetet írsz? Nyílt színen
játszódó akciót, vagy kapcsolatokról, érzelmekről szóló
érzelmes történetet? Amint eldöntötted, milyen cselekménnyel
van dolgod, beléphetsz a karakter életébe. Először határozd meg
a drámai szükségletet. Mi az, amit a karaktered el akar érni? Mi
hajtja előre a történetet előre, egészen a megoldásig? Hogy a
karakter hogyan éri, vagy éppen nem éri el ezt a célt, ez adja a
történet cselekményét .A dráma nem más, mint konfliktus. Ha
ismered a karakter szükségletét,
akadályokat gördíthetsz az útjába. Hogyan győzi le az
akadályokat? Ez a történet. Konfliktus, küzdelem, a belső és
külső akadályok legyőzése – a dráma és a komédia legfőbb
összetevői. az író felelőssége, hogy elég konfliktust
generáljon, és az olvasó, a közönség figyelmét ébren tartsa.
Az író feladata, hogy az olvasó továbblapozzon. És az egész
lényege a téma ismerete. Konfliktus nélkül nincs cselekvés,
cselekvés nélkül nincs karakter. A cselekvés maga a karakter. Az
ember az, amit tesz, és nem az, amit mond. Ha elmélyedsz a témában,
látni fogod, hogy a könyvben minden összefügg. Semmi sem kerül
oda véletlenül, csak mert aranyos vagy szellemes.
ISMERD
MEG A TÉMÁT.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése