A bemutatásra kerülő művek, az Íliász, az Odüsszeia, J.K Rowling - Harry Potter sorozata, és egy magyar írónő, Spirit Bliss - Démoni érintés trilógiájának első része, A múlt árnyai c. könyv.
Az írás egyaránt szórakoztató, valamint segítséget is nyújthat azoknak a diákoknak akik ilyesmit tanulnak. Nos, akkor szépen sorban:
Az Íliász főszereplője Akhilleusz, aki alapjában véve, egy félisten, ráadásképp pedig, legyőzhetetlenségéről is (próbáltak) gondoskodni, mikor is, édesanyja, bokájánál fogva a Sztüx vizébe mártotta, ám, a sarka, ahol édesanyja fogta, sebezhető maradt, - ez okozza későbbi halálát is - innen ered az Achilles ín kifejezés is. Származásából kifolyólag Akhilleusz egy nagyon erős és jó harcos, de szomjazik a hírnévre, és ez is hozzájárul korai halálához.A trójaiak és görögök közötti harcban, Agamennón nem engedi küzdeni, de mikor ellopják előle szeretett rabnőjét, illetve gyermekkori jó barátja, Patroklosz, az ő páncélzatában indul harcba, és Hektor végez is vele, rettenetes düh, és vérszomj ébred fel benne, ezért vissza tér anyjához, Thétiszhez, aki az istenek kovácsát, Héphaisztot kéri fel az új páncél elkészítésére. Akhilleusz ebben kezd értelmetlen öldöklésbe, amivel kivívja az istenek haragját. Végül seregével eléri Trója falait, visszaveri a trójaiakat és megöli Hektort, holttestét pedig kocsija után kötteti, és úgy rángatja azt a porban, ezzel meggyalázva azt. Tudja, hogy ez számára a biztos halállal ér fel, de nem bánja, hisz a háborúba is azzal a céllal indult, hogy inkább hal meg fiatalon, örök dicsőséggel, mint sem öregen, egy senki ként. (Bár ez később változik.) Mindezekből következik, hogy Akhilleusz kiváló harcos, de előbbre tartja a saját érdekeit, mint a közösségét, roppant meggondolatlan, hirtelen haragú, jobban mondva, könnyedén önti el agyát a méreg, és túlteng benne a bosszúvágy.
Az Odüsszeia főszereplője Odüsszeusz, aki szintén részt vesz a trójai csatában, ám az ő története, később veszi kezdetét. Az Odüsszeia a csata utáni, 10 év bolyongását mutatja be, amire az istenek ítélik. Egy csapattal/sereggel indul útnak, hajókon, de kalandjai végére, teljesen magára marad, és nem csak társait, de tárgyi vagyonát, például hajóját is elveszíti. A történet során alaposan kiismerhetjük Odüsszeuszt, aki egy éles eszű, leleményes, nem túlzottan harcosnak való figura, ráadásul, mindvégig kíváncsisága vezérli, és ebből adódik a legtöbb bonyodalma, amik megoldásánál jól jön találékonysága. Ezek mellett talán csöppet önfejű is. Legjobb bizonyíték jellemére, a Küklopszok szigetén tett látogatása. Mikor az egyik küklopsz, Polüphémosz, elragadja őket, és barlangja Odüsszeusz és társai börtönévé válik, Odüsszeusz tervet eszel ki, ám sietnie kell, mivel a küklopsz sorra falja a bajtársait. Egyik nap, mikor Polüphémosz kihatja a nyáját, egy nagy botot dárdává hegyeznek, és elrejtik a szemétben, ahogy a nap lenyugszik, és a küklopsz visszatér a nyájjal, borral kínálja. Mikor a küklopsz Odüsszeusz nevét kérdi, ő azt feleli, Senkise, ez a neve, Senkise. Ezután Polüphémosz a sok bor jóvoltából álomba merül, rabjai pedig megragadják a dárdát, és szemébe döfik, ezzel megvakítva őt. A monstrum felébred, ordítozni kezd, amire társai odaérkeznek, és amíg ő sopánkodik, Odüsszeusz a nyáj hasára kötözi társait, ő maga pedig a legnagyobb juhra kapaszkodik föl. Közben a küklopszok szétszélednek, hiszen a kieszelt csel beválik, és Polüphémosz azt kiáltozza, ˝Senkise bánt.˝ Odüsszeuszék a nyájon csüngve kiszabadulnak, és hajóikra szállnak, ekkor nyilvánul meg Odüsszeusz önfejűsége, gúnyolódni kezd a küklopszon, aki erre köveket hajigál feléjük, ezzel majdnem felborítva hajóikat. Ráadás még, hogy Polüphémosz, a tengerek istenének, Poszeidónnak a fia, aki a továbbiakban viharokkal sújtja a menekülő csapatot.
Számomra Odüsszeusz egy sokkal szerethetőbb karakter, bár önfejűsége, és túlzott kíváncsisága sokszor már zavaró, de Akhilleusz várszomjas bosszúja, és teljes önfejűsége, illetve dicsvágya visszataszító. Talán egyetlen szerethető tulajdonsága (számomra), hogy a visszataszító bosszú egy jó barátja miatt ébred fel benne. Plusz pont még Odüsszeuszban, hogy az alatt a több mint 20 év alatt, amíg távol van hazájától, Ithakától, és feleségétől, Penelopétól, hű marad, pedig időközben a phaiákok szigetén sok gyönyörű leányzó mellett, igen jó dolga lehetne, de ő csak elmeséli nekik, miért is keveredett, ruhátlanul, mocskosan, a szigetük partjára, majd haza indul. Otthon nehezen ismerik csak föl, meg, kevesen is. Az első, néhai kutyája, aki rögtön azután, hogy megismeri, el is pusztul, majd gyermekkori dadája, aki a lábán lévő hegről ismeri meg, fia, aki íjáról, hiszen létezéséről is csak ketten tudnak, felhúzni pedig csak Odüsszeusz képes. És végül felesége, aki közös titkukról, miszerint a házuk közepén nőtt fából készítették nászágyukat. Ellenben, Akhilleusz ellen szól még az is, hogy az Odüsszeia során, mikor találkozunk vele az alvilágban, azt mondja, dicsőségét elcserélné, bármely fenti halandó életére, tehát megbánta meggondolatlanságát, csak épp későn.
Az első választott művem a Harry Potter sorozat. A mű során végigkövethetjük, ahogy a meggondolatlan kisfiú, egy igazi harcossá cseperedik, és le is győzi ősellenségét. Harry, akárcsak Odüsszeusz, egy nagyon éles eszű fiú, és hasonló módon kíváncsi. Mindemellett nagyon erős az igazságérzete, és cselekedetei többsége barátaiért, iskolatársaiért, a varázslóvilágért, és a muglikért, azaz a közjóért történik. Bár a történet során, rengetegen adják életük Harryért, az az úgymond befektetés megtérül, hiszen a sorozat végére, Harry végez a fő gonosszal, Voldemorttal.
Harry segítőkészségét láthatjuk akkor is, mikor saját zokniját adja, a rabszolga manónak, Dobynak, így felszabadítva őt, plusz, ezt is csellel juttatja el hozzá. A könyv során Harry remek kapcsolatokat alakít ki, mivel kíváncsisága, és sokszor megnyilvánuló önfejűsége ellenére, egy nagyon is barátságos, jó lelkű, a közt érdekében cselekvő, ezáltal szerethető karakter. Harryt leginkább Odüsszeuszhoz hasonlítanám, de benne is ott él a bosszúvágy, akár Akhilleuszban, ám ő óvatosabb nála, és ő sosem vágyott a hírnévre.
A második választott művem pedig egy magyar írónő, Spirit Bliss alkotása. A női főszereplőt, Ricat szeretném bemutatni, aki szintén egy kedves karakter. A lány a mű elején igen csak pimasz, és makacs, de akár csak Odüsszeusz, ravasz, és könnyen illeszkedik be új környezetbe, és helyzetekbe. A lány egy időkép segítségével repül a múltba, ahol a későbbiekben világuralomra törő Casimirrel kéne végeznie, de kiderül, hogy a történelmet meghamisították, és semmi sem az, aminek látszik. A lány igazságérzete nyomozásba hajtja, majd megtagadja a kiadott parancsát. A mű során végig szerepet játszik, így állandóan bajba kerül, és éles esze segíti, hogy ne bukjon le. Időközben érzelmei felülkerekednek rajta, és beleszeret Casimirba, illetve a környezetében élőket is megkedveli, és jó kapcsolatot alakít ki velük, így ezentúl őket védelmezi, és kínzások hatására sem árulná el őket, tehát hű marad szeretteihez. Makacssága is bajba keveri sokszor, és nem minden helyzetből sikerül kivágnia magát, de ilyenkor társai kisegítik. Őt is leginkább Odüsszeuszhoz hasonlítanám, de benne is megtalálható az Akhilleuszéhoz hasonló bosszúszomj.
Összességében, átgondolva, sokkal több Odüsszeuszhoz hasonló karaktert tudnék felsorolni, mintsem olyat, akit Akhilleuszhoz hasonlítanék. Szerintem, ez azért fordulhat elő, mivel az Akhilleusz féle karakterek, inkább főgonoszi, vagy mellékszerepi posztot töltenek be a művekben, és ezek a karakterek is hamar kiesnek, hiszen az író, jobban szeret olyan alappal dolgozni, amit az olvasó szeretni fog, ezáltal a történet alakulása is érdekli majd. Röviden, kellemesebb szerezhető karakterekkel dolgozni.
Végül, a homéroszi kérdés, miszerint az Odüsszeia és az Íliász egy azon író tollából született, szerintem nem igaz, mivel csak a karaktereket, és fejlődésüket megnézve, akkora eltéréseket, és nézetkülönbségeket találunk, hogy egyértelműen nem származhat egyazon írótól. Például az Odüsszeia béli Akhilleusz teljesen eltér attól, akit az Íliászban ismerünk meg. Ha esetleg még is csak, egy ember írta volna, a két mű keletkezése között, sok-sok évnek kellett eltelnie, hogy így megváltozzon az író, ami a mű terjedelméből adódóan nem túl valószínű.
Az Odüsszeia főszereplője Odüsszeusz, aki szintén részt vesz a trójai csatában, ám az ő története, később veszi kezdetét. Az Odüsszeia a csata utáni, 10 év bolyongását mutatja be, amire az istenek ítélik. Egy csapattal/sereggel indul útnak, hajókon, de kalandjai végére, teljesen magára marad, és nem csak társait, de tárgyi vagyonát, például hajóját is elveszíti. A történet során alaposan kiismerhetjük Odüsszeuszt, aki egy éles eszű, leleményes, nem túlzottan harcosnak való figura, ráadásul, mindvégig kíváncsisága vezérli, és ebből adódik a legtöbb bonyodalma, amik megoldásánál jól jön találékonysága. Ezek mellett talán csöppet önfejű is. Legjobb bizonyíték jellemére, a Küklopszok szigetén tett látogatása. Mikor az egyik küklopsz, Polüphémosz, elragadja őket, és barlangja Odüsszeusz és társai börtönévé válik, Odüsszeusz tervet eszel ki, ám sietnie kell, mivel a küklopsz sorra falja a bajtársait. Egyik nap, mikor Polüphémosz kihatja a nyáját, egy nagy botot dárdává hegyeznek, és elrejtik a szemétben, ahogy a nap lenyugszik, és a küklopsz visszatér a nyájjal, borral kínálja. Mikor a küklopsz Odüsszeusz nevét kérdi, ő azt feleli, Senkise, ez a neve, Senkise. Ezután Polüphémosz a sok bor jóvoltából álomba merül, rabjai pedig megragadják a dárdát, és szemébe döfik, ezzel megvakítva őt. A monstrum felébred, ordítozni kezd, amire társai odaérkeznek, és amíg ő sopánkodik, Odüsszeusz a nyáj hasára kötözi társait, ő maga pedig a legnagyobb juhra kapaszkodik föl. Közben a küklopszok szétszélednek, hiszen a kieszelt csel beválik, és Polüphémosz azt kiáltozza, ˝Senkise bánt.˝ Odüsszeuszék a nyájon csüngve kiszabadulnak, és hajóikra szállnak, ekkor nyilvánul meg Odüsszeusz önfejűsége, gúnyolódni kezd a küklopszon, aki erre köveket hajigál feléjük, ezzel majdnem felborítva hajóikat. Ráadás még, hogy Polüphémosz, a tengerek istenének, Poszeidónnak a fia, aki a továbbiakban viharokkal sújtja a menekülő csapatot.
Számomra Odüsszeusz egy sokkal szerethetőbb karakter, bár önfejűsége, és túlzott kíváncsisága sokszor már zavaró, de Akhilleusz várszomjas bosszúja, és teljes önfejűsége, illetve dicsvágya visszataszító. Talán egyetlen szerethető tulajdonsága (számomra), hogy a visszataszító bosszú egy jó barátja miatt ébred fel benne. Plusz pont még Odüsszeuszban, hogy az alatt a több mint 20 év alatt, amíg távol van hazájától, Ithakától, és feleségétől, Penelopétól, hű marad, pedig időközben a phaiákok szigetén sok gyönyörű leányzó mellett, igen jó dolga lehetne, de ő csak elmeséli nekik, miért is keveredett, ruhátlanul, mocskosan, a szigetük partjára, majd haza indul. Otthon nehezen ismerik csak föl, meg, kevesen is. Az első, néhai kutyája, aki rögtön azután, hogy megismeri, el is pusztul, majd gyermekkori dadája, aki a lábán lévő hegről ismeri meg, fia, aki íjáról, hiszen létezéséről is csak ketten tudnak, felhúzni pedig csak Odüsszeusz képes. És végül felesége, aki közös titkukról, miszerint a házuk közepén nőtt fából készítették nászágyukat. Ellenben, Akhilleusz ellen szól még az is, hogy az Odüsszeia során, mikor találkozunk vele az alvilágban, azt mondja, dicsőségét elcserélné, bármely fenti halandó életére, tehát megbánta meggondolatlanságát, csak épp későn.
Az első választott művem a Harry Potter sorozat. A mű során végigkövethetjük, ahogy a meggondolatlan kisfiú, egy igazi harcossá cseperedik, és le is győzi ősellenségét. Harry, akárcsak Odüsszeusz, egy nagyon éles eszű fiú, és hasonló módon kíváncsi. Mindemellett nagyon erős az igazságérzete, és cselekedetei többsége barátaiért, iskolatársaiért, a varázslóvilágért, és a muglikért, azaz a közjóért történik. Bár a történet során, rengetegen adják életük Harryért, az az úgymond befektetés megtérül, hiszen a sorozat végére, Harry végez a fő gonosszal, Voldemorttal.
Harry segítőkészségét láthatjuk akkor is, mikor saját zokniját adja, a rabszolga manónak, Dobynak, így felszabadítva őt, plusz, ezt is csellel juttatja el hozzá. A könyv során Harry remek kapcsolatokat alakít ki, mivel kíváncsisága, és sokszor megnyilvánuló önfejűsége ellenére, egy nagyon is barátságos, jó lelkű, a közt érdekében cselekvő, ezáltal szerethető karakter. Harryt leginkább Odüsszeuszhoz hasonlítanám, de benne is ott él a bosszúvágy, akár Akhilleuszban, ám ő óvatosabb nála, és ő sosem vágyott a hírnévre.
A második választott művem pedig egy magyar írónő, Spirit Bliss alkotása. A női főszereplőt, Ricat szeretném bemutatni, aki szintén egy kedves karakter. A lány a mű elején igen csak pimasz, és makacs, de akár csak Odüsszeusz, ravasz, és könnyen illeszkedik be új környezetbe, és helyzetekbe. A lány egy időkép segítségével repül a múltba, ahol a későbbiekben világuralomra törő Casimirrel kéne végeznie, de kiderül, hogy a történelmet meghamisították, és semmi sem az, aminek látszik. A lány igazságérzete nyomozásba hajtja, majd megtagadja a kiadott parancsát. A mű során végig szerepet játszik, így állandóan bajba kerül, és éles esze segíti, hogy ne bukjon le. Időközben érzelmei felülkerekednek rajta, és beleszeret Casimirba, illetve a környezetében élőket is megkedveli, és jó kapcsolatot alakít ki velük, így ezentúl őket védelmezi, és kínzások hatására sem árulná el őket, tehát hű marad szeretteihez. Makacssága is bajba keveri sokszor, és nem minden helyzetből sikerül kivágnia magát, de ilyenkor társai kisegítik. Őt is leginkább Odüsszeuszhoz hasonlítanám, de benne is megtalálható az Akhilleuszéhoz hasonló bosszúszomj.
Összességében, átgondolva, sokkal több Odüsszeuszhoz hasonló karaktert tudnék felsorolni, mintsem olyat, akit Akhilleuszhoz hasonlítanék. Szerintem, ez azért fordulhat elő, mivel az Akhilleusz féle karakterek, inkább főgonoszi, vagy mellékszerepi posztot töltenek be a művekben, és ezek a karakterek is hamar kiesnek, hiszen az író, jobban szeret olyan alappal dolgozni, amit az olvasó szeretni fog, ezáltal a történet alakulása is érdekli majd. Röviden, kellemesebb szerezhető karakterekkel dolgozni.
Végül, a homéroszi kérdés, miszerint az Odüsszeia és az Íliász egy azon író tollából született, szerintem nem igaz, mivel csak a karaktereket, és fejlődésüket megnézve, akkora eltéréseket, és nézetkülönbségeket találunk, hogy egyértelműen nem származhat egyazon írótól. Például az Odüsszeia béli Akhilleusz teljesen eltér attól, akit az Íliászban ismerünk meg. Ha esetleg még is csak, egy ember írta volna, a két mű keletkezése között, sok-sok évnek kellett eltelnie, hogy így megváltozzon az író, ami a mű terjedelméből adódóan nem túl valószínű.
http://www.naput.hupont.hu/12/iliasz-naput-elemzes-i-alapelv
VálaszTörlésHoméroszi eposzok és a csillagos ég kapcsolata nem is akárhogy. Az énekek felosztás helyett az eposzban eltelt napok sorrendjét kell figyelembe venni, ami viszont nem várt meglepetéssel szolgál...