- Kategória: Akció/Misztikus | Szerző: Theory Raister
- Találtunk
még egyet Uram! Ez is olyan, mint a többi! – visszhangzott a
kiáltás a sötét szobákon keresztül. Hirtelen egy férfi jelent
meg. Magas, nem túl testes, fekete hajú. Barna szemeiből komor
tekintet sugárzódott. Viselete egy világosbarna, kopott
ballonkabát volt, alatta egy fehér ing, fekete szövetnadrág és
lakkcipő. Komor tekintetébe szörnyültség költözött a
látottaktól, mégis higgadtnak tűnt arca.
- Tegyék meg a szükséges lépéseket,
majd szállítsák el a holttesteket. – mondta hideg, mély
hanggal. Ezt követően maga is szétnézett a helyiségben.
Minden fal feketére volt festve. Se ablak, se ajtó, pusztán bíbor függönyök, amik elválasztották a helyet a szomszédos szobáktól. A falakon vérvörös színnel különböző szimbólumok voltak, a néhány asztalkán és széken gyertyák világítottak halványan. És a padlózat közepe körül, ahol az utóbbi holttestet találták, egy furcsa kör volt felfestve, különböző jelekkel és érthetetlen írásokkal. Hasonlóan az eddigiekhez. Ugyanis ezen kívül még hat szoba helyezkedett el az épületbe, mind ugyan ilyen kinézettel. Némi különbség azonban mégis volt a középső szobában. Egyrészt nagyobb volt, továbbá kör helyett egy ötágú csillag volt felfestve a közepére. És ami a legszembetűnőbb, itt nem találtak holttestet, csak egy régi fényképet.
A nyomozó miután
alaposan körbeszimatolt elővett egy noteszt, feljegyzett néhány
információt, ami fontos lehet és a dátumot „2019. 03. 21.”,
majd elhagyta a helyet.
Egy héttel
későbbre esett a helyszínen elfogott személy kihallgatása a
kapitányságon. A folyamatot ugyan az a személy intézte, aki ott
nyomozott. A kis fülkében nyomott légkör uralkodott, száraz volt
a levegő, és szinte fogható feszültség, végeérhetetlen csend,
amit végül a nyomozó tört meg.
- James Black, 34 éves, 176 cm magas,
férfi. Vádolják öt nő előre megfontolt meggyilkolásáért.
Érdekesség, mind az öt nő kb 160 cm magas, szőke. Halála után
megvakította őket, és egy kést döfött a hasukba. A halál oka
minden esetben egy gyorsan ható méreg. Továbbá… - egy halk
nevetés szakította félbe a felolvasást. A vádlott szélesen
elmosolyodott.
- Látom, remek a meglátásuk, nyomozó
úr. Gondolom…
- Ne pazaroljuk a szavakat –
szakította félbe és folytatta – egy kérdésemre válaszoljon:
Mi okból követte el a gyilkosságokat.
- Gyilkosságok? Én inkább
áldozatoknak mondanám – mondta gúnyos nyugodtsággal – hisz
azok voltak.
- Áldozatok, mégis mihez? És köze
van ehhez a személyhez a képen? Ki van a képen? – elővette a
helyszínen talált fényképet és az asztalra tette. Szépen lassan
odacsúsztatta a vádlott elé, aki egy pillanatnyi meglepettség
után visszaköltöztette szájára a széles, és gonosz mosolyt.
- Elmondhatok mindent… hisz holnapra
már úgyis lényegtelen lesz. Én véghez tudom vinni a tervem, most
már tudom a megoldást. Ez itt… Sarah – mondta kissé
megszakadva. Ő a feleségem volt. Csodás nő, de tíz éve
meggyilkolták. Egy rablás esetén, hason szúrták, néhány
centért. Segítség híjába a helyszínen elvérzett, nem tudtak
rajta segíteni. Viszont én találtam egy lehetőséget. Fel akarom
támasztani… erre kellettek a nők. Már csak egy utolsó, hozzám
hasonló férfi áldozatra volt szükség, amikor gonosz módon
megszakítottak. Majdnem minden tökéletes volt… tönkretették a
játékom, egyelőre.
- Rendben… itt végeztem is –
mondta csendes nyugalommal a nyomozó – még ma átszállítjuk az
elmegyógyintézetbe.
- Bolondnak hisz? – hangosan
felnevetett a vádlott. Nagy hibát követ el. Ne becsüljön alá.
Ha nem hisz abban, hogy lehetséges, nézzen szét a lakásban…
találni fog ott érdekes dolgokat…
Két nappal később egy rendőrségi
autó állt meg a tett helyszínén. Egy magas férfi szállt ki
belőle. Komoly tekintete előre meredt. Kopott ballonkabátja
zsebébe dugott kézzel lépett be az épületbe. Ugyan arról a
nyomozóról van szó, mint aki másfél hete lett kirendelve ehhez
az ügyhöz. Kapott egy fülest, miszerint a közeli lakosok azt
állítják, hogy az elmúlt éjszakákon többször is fényt láttak
a szobákból. Ezért visszatért, hogy körülnézzen.
Bejárta az egész épületet, de nem
talált semmit. Azonban eszébe jutott a kihallgatáson elhangzott
szavak. Belépett hát újra a középső terembe, és megállt a
közepén, várt valamire. Egyszer csak egy ismerős, halk nevetést
hallatszott a szoba hátuljából. Előlépett az a személy, aki
elvileg mostanra az elmegyógyintézetben ül.
- Üdvözlöm. Köszönöm szíves
közreműködését. Halála holnap nem lesz hiába való. – A
mondat elhangoztával felizzott az ötágú csillag és a nyomozó
összeesett…
Reggel egy férfi ébredt fel a
lakásában, fekete hajjal, barna szemmel, és komor, mégis ijedt
tekintettel, izzadt arccal. Mintha csak egy rossz álom lett volna
minden. Azonban… ránézett a naptárra, és a szemei elkerekedtek:
„2019. 03. 20.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése