Roli - Pusztító

• Szerző: Roli | Téma: Kaland, Fantasy

A Nap lassan lebukott az égen. A tájat átszelő úton egyetlen lovas nyargalt. Mögötte az út hosszan porzott. Lovas futár volt, aki a király üzeneteit hozta-vitte az országban. A mostani levél nagy fontossággal bír. A címzettje sem akárki. Sagu, a király lovagja az. Bár ki tudja, az e még. Régen, a nagy háborúk korában sokat harcolt a kék-fehér zászlók alatt. Rendszerint nem akadt ellenfele, és amelyik fronton felbukkant, az ellenség visszaszorult. Azonban nem örvendett túl nagy népszerűségnek, aminek oka a jellemében keresendő. Sagu egy igazi különc, és ebből jottányit nem engedett, úgyhogy valószínűleg emberünknek is meggyűlik majd vele a baja. A másik oka népszerűtlenségének a harchoz való hozzáállása. Nem vetette meg annak véres oldalát.

 Egyszóval, egy furcsa és ijesztő alak. És a királynak pont ő kell. Annak ellenére is, hogy ők ketten ki nem állhatják egymást. Ezért kellett futárt küldenie az isten háta mögötti erdőbe, ahova Sagu öt évvel ezelőtt elvonult.

Tolvajok éjszakája

Téma: Fantasy | Szerző: N. Tomi

Egy magas, fiatal fiú fordult be a nyüzsgő utcára. Mogyorószín haja rövid és jól fésült, szeme akár a szikrázó jég. Bő, fehér inget viselt, melyet szűk, fekete nadrágba tűrve hordott. Övén erszény, kis övtáskák lógtak és pár dobótőr. Tekintetét a macskaköves járdán pihentette, amin lomhán csordogált lefelé a lakosok szennyvize. Az emeletes házak ablakaiból hangos pörölés és gyermeksírás hallatszott ki.

Ez Shadon: élettől pezsgő, bűnben, kéjben és imákban tobzódó százezres nagyváros, a birodalom dicsőségének és erejének szimbóluma.

Az ifjú megállt egy magas, roskadozó épület előtt. Vékony fémrúdra akasztva cégér lógott alá, rajta tű, cérna. Finoman körbetekintett, majd benyitott az ajtón. Odabent hűvös félhomály fogadta, amely kellemes változás volt a kinti, tűző napsütés után. A levegőben enyhe festék- és gyapjúillat terjengett. Éppen egy szövőszéket tanulmányozott, amikor háta mögött halk lépteket, majd ajtónyitást hallott. A szoba végében elhelyezkedő pult mögött alacsony, idősödő hölgy bukkant fel. Őszbe csavarodó, szalmaszín haját szoros kontyba tűzve viselte. Arcán mosoly futott át, ahogy megpillantotta a fiút.

- Jó reggelt, Sineas! A rendelésedért jöttél? - kérdezte kissé érdes, mégis kedves hangján.

- Igen, Lady Noel.

- Ugyan, fiam, rég nem vagyok már hölgy… mindenesetre a ruha kész van, sőt, a lányok igazán kitettek magukért - azzal hátrafordult és eltűnt az ajtóban, ahol az előbb megjelent. Egy perc sem telt bele, s már megint a körtefapult mögött állt, kezében díszes, nemesi öltözettel. Felső részét címer ékesítette, melyen két sas gubbasztott egy sziklaormon. Sineas előbb megvizsgálta a ruhát, majd elégedett bólintással jelezte, hogy fizetne csomagolás után. Lady Noel közönséges, durva tapintású papírt vett elő: rég megtanulta, hogy a városnak ezen részén nem jár jól az, aki kirívóan díszes holmikkal sétálgat. Sineas három aranypénzt vett elő erszényéből, és a nő markába csúsztatta, majd köszönt, és távozott az üzletből.

A Mészáros Legendája

• Kategória: Akció / Fantasy | Szerző: Ferc

A hegyek között egy völgy mélyén rejtőzik egy vár, a Bevehetetlen, és falai mögött élt a Mészáros. Legendák szólnak arról, hogy miként védte meg egymaga a várat, 2000 évvel ezelőtt.

Nos, hát kedves olvasóm, helyezd magad kényelembe, és elmesélem neked, miként indult útjára a Mészáros.

2000 évvel ezelőtt

A sötétség megállíthatatlanul terjedt a világon, és elérve ezt az országot az embereken eluralkodott a rémület, és a téboly. Sorra törtek ki a háborúk, és ezt az addig békés környéket is megtámadták. Hősünk frissen besorozott katonaként állt a várfalán. Izmos testén feszültek a páncélt tartó bőrszíjak, oldalán csillogott kétélű kardja, hátán tegez, benne számtalan nyílvessző, kezében pedig töltött nyílpuskát markolt. Hirtelen megszólaltak a harsonák, és ezt az ellenség rohama követte. Rusnya szörnyek rohantak a vár felé, elöl az élőholt vadállatok, mögöttük rég elhunyt, és visszatért hősi harcosok jöttek villogó kardokkal, őket pedig egy hatalmas sárkány követte, éjfekete pikkelyeivel, és hatalmas fekete hártyás szárnyaival félelmet ébresztett a Mészárosban, azonban ő rendületlenül állt a várfokán, és lövésre emelte számszeríját.

Pikkely és Vér - 3. Rész

• Kategória: Fantasy (regény) | Szerző: Ferc 

>>Előző rész<<

Grhuwhor megdöbbent arccal ült, majd hosszas csöndet megtörve kérdezte. –Ezek szerint te vagy Ferc?
A fiú felállt, és a padlót bámulva a kijárat felé indult, majd a kinyitott ajtóban megállt. –Igen én vagyok Ferc!- Kiáltotta, majd elrohant.
Feras, vagyis immár Ferc Elrohant a tömeg mellett, és a város magasabb pontja felé sietett. Mikor a középső szintek egyikén járt megállt egy vörös-fénybe borult épület előtt. Óvatosan belépett a nyitott tölgyfa ajtón, és lekuporodott az egyik sarokba. –Ez a hely megteszi.- Motyogta, majd elmerült az éber álmok viharában.
Mikor felébredt egy lány bámulta, aki vele szemben kuporgott. Ferc próbálta kerülni a lány vörös szemeinek égető tekintetét, de mindhiába.
-Te is ragadozó vagy?- Kérdezte a lány, oldalra döntve fejét.
-Hogy mi?- Kérdezett vissza Ferc értetlenül.
A lány felugrott és egy pad háttámlájára lépett, majd megigazította hollófekete egyenes haját.
-Azt kérdeztem, hogy te is ragadozó vagy-e, mint azokon a képeken az a fiú?- Kérdezte a lány, és rámutatott a falon lévő képekre.

Zsákutca

• Kategória: Akció/Dráma | Szerző: N. Tomi

2068. január 23.-a, délelőtt. A hó vastagon borítja a szántókat, ezért húgommal, Allievel kimentünk játszani a szabadba. Apánk a lelkünkre kötötte, hogy ha ilyen időjárásban akarunk mászkálni odakint, akkor jól öltözzünk fel – a családunknak nincs pénze biztosításra, így ha bármelyikünk összeszed valami betegséget, csak a szerencsében bízhatunk. Fájdalmas emlék kötődik a tapasztalathoz: édesanyánk nagyjából hét éve halt meg tüdőgyulladásban. Attól kezdve apa vigyázott ránk. Reggeltől estig gürcöl a város egyik összeszerelő üzemében éhbérért, de még így is a szerencsésebbek közé tartozik a munkásosztály tagjai közül – a nagyfokú gépesítés miatt sokan vesztették el egyetlen megélhetésüket. Tekintettel arra, hogy iskolába anyagi helyzetünk miatt nem járunk, és apa is egész nap távol szokott lenni, csak egymásra számíthatunk. Apa mindent megtesz azért, hogy jövőt biztosítson nekünk, ezért amikor alkalma nyílik rá, elmegy az antikváriuma. Ott vesz néhány megfakult, szakadozott tankönyvet, amikből mi mindennap olvasunk valamennyit. Allie orra bukik a hóban, ahogy az ültetvényeken futkosunk, mire én kacajjal a számon felsegítem. Ajkai huncut mosolyra húzódnak, s hirtelen egy marék havat ken szét az arcomon. A kibontakozó hócsata végére mindketten elfáradunk. Sapkája alól előbújtak rakoncátlan, mézszínű tincsei, fehér arcát pirospozsgásra csípte a hideg. „Azt hiszem, ideje hazaindulnunk” – vetem fel az ötletet. Némán bólint, majd botorkálni kezdünk az ösvény felé, amit követve eljuthatunk otthonunkhoz.

Az utolsó megbízás

• Kategória: Akció | Szerző: Flór

A falnak támaszkodtam, és kifújtam magam. Felnéztem egy pillanatra a holdra, mintha utoljára csodálnám meg gyönyörű sugarait. Mielőtt ölnék mindig ezt teszem, hátha utoljára látom. De most nem csak a pénz lebegett a szemem előtt. Ritka értékes zsákmányra kaptam megbízást.

Miután éreztem, hogy kellőképpen kipihentem magam a futás után, vettem egy mély levegőt, és elindultam. Felkapaszkodtam a falra, és azzal a lendülettel át is vetettem magam rajta. A túloldalt egy bokor várt, hogy enyhítse landolásomat. Előrántottam a tőrömet, és sötétséget magam mellé állítva lopkodtam, végig a kőfal tövében. Tetőtől talpig feketében voltam, így csak csendesen kellett mennem. Haladtam egyre beljebb a birtokba, mígnem egy kis hídhoz értem, aminek vékony fatetőzés díszelgett a tetején. Éppen átkelni szerettem volna rajta, amikor mozgást halottam. Felkapaszkodtam a híd tetejére, és vártam, hogy elmenjen az őr, de nem az történt, amivel számoltam.

A sötét gyűrű

• Kategória: Akció/Misztikus | Szerző: Theory Raister

- Találtunk még egyet Uram! Ez is olyan, mint a többi! – visszhangzott a kiáltás a sötét szobákon keresztül. Hirtelen egy férfi jelent meg. Magas, nem túl testes, fekete hajú. Barna szemeiből komor tekintet sugárzódott. Viselete egy világosbarna, kopott ballonkabát volt, alatta egy fehér ing, fekete szövetnadrág és lakkcipő. Komor tekintetébe szörnyültség költözött a látottaktól, mégis higgadtnak tűnt arca.

- Tegyék meg a szükséges lépéseket, majd szállítsák el a holttesteket. – mondta hideg, mély hanggal. Ezt követően maga is szétnézett a helyiségben.

Mindörökké Magyar

• Szerző: Reasy

1956, október 26; Budapest

Kovács Ákos egy másik társával rohant a lépcsőház keskeny falai közt. A szovjet tankok hamarosan elérik a mozit, ők pedig ezt szerették volna megakadályozni.
Beértek egy poros, lakatlan szobába. Teljesen üres volt odabent. Az egyetlen fellelhető tárgy, tárgyak az ablakba készített molotov koktélok voltak. A szoba két ablakkal rendelkezett (üveg persze egyikre sem jutott már). Mindkettő párkányában ott pihent kettő-kettő üveg, teljesen előkészítve a használatra.

-A srácok jó munkát végeztek!-mondta Ákos. Társa, Zoli pedig bólogatással helyeselt.
Guggolva az ablakmellé lopóztak, és próbáltak leskelődni. Igen fontosnak számított, hogy ne vegyék észre őket, hiszen amint meglátja őket egy szovjet, már csak egy nyelvfracsaró orosz szó kell és a földdel teszik egyenlővé az épületet. A dominóelv szerint pedig a mellette lévő 2-3 ház is követte volna, ahol szintén sok felkelő húzta meg magát.
Megjegyzés: A novellában szereplő nevek nem valós, azaz kitalált személyeket takarnak a történet valósághűsége ellenére!

Deja Vu

• Kategória: Akció/Misztikus | Szerző: N. Tomi

A könyvtár nyugalmát egy magas, vékony férfi zavarta meg. Zihálva csörtetett be a méretes üvegajtón, s egy halk „jó napot”-tal köszönt az idősödő könyvtárosnőnek. Fiatal arcára ráncokat gyűrt zavartsága, melyet bárki könnyedén leolvashatott róla. Pontosan tudta, mire van szüksége, így céltudatosan vágott át az antik polcok, asztalok között. Amikor megállt, tekintetét végigfuttatta az öreg, súlyos köteteken, míg végül egy kék, bőrkötetes lexikonon állapodott meg.
Por szállt a levegőbe, amikor leemelte: valószínűleg évek óta nem fogta emberi kéz. Ahogy fellapozta, az az érzés támadt benne, mintha a könyv gerince menten kettétörne. A lassan átlátszóvá kopó pergamenlapokon különös struktúrák voltak ábrázolva. Nem kellett sokáig keresnie, amíg rálelt jövetelének okára: háromszögben háromszög. A jel alatti magyarázatot nehezen tudta csak kiolvasni, a tinta egyenetlenül került a papírra, mintha a remegő kéz fogta volna a tollat. A szöveg így szólt: „Az ősi Figyelők klánjának jele. Még az V. században a Pápa szentségtelennek titulálta rendjüket, és kitagadtattak az egyház berkeiből. Rituális gyilkosságaik hatására a nép rettegte őket. Terveik épp úgy homályba burkolóznak, mint Nagymesterük neve.”

A tűz szülötte

• Kategória: Sci-fi | Szerző: Ferc

Üdvözlünk a 3209. évben. Az emberiség véghezvitte a legnagyobb álmaik egyikét, a világbékét. Nincsenek háborúk, járványok, és nincsen rasszizmus sem. Mindenki boldog, és elégedett, azonban ez a világ túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ezt a Wolper kolónián élő Virtlana is érzi. Hívogatóan lila szemeivel mindig a fenntartókat figyelte, azonban az utóbbi időben őt is figyelni kezdték. A lány nem törődött vele, hisz a szemein kívül nem tért el a többi lakostól. Vörös egyenesre vasalt haja a hátáig ért. Középmagas, vékony testalkatú lány volt. Általában fekete farmert, és szűkszabású rózsaszín felsőt viselt.
Az egyik szokványosnak induló nap folyamán olyan dolgok történtek Virtlanával, amiket senki nem értett. Testnevelésóra volt és a kötéllétrát kellett megmászniuk. Virtlana az egyik lépésnél megcsúszott és leesett, azonban amikor feleszmélt, hogy zuhan, a szemei hirtelen felvillantak, és alatta a föld egy puha homokgödörré változott, és ő sértetlenül megúszta.