- Szerző: Bren | Téma: Gondolatok
Én most azért jöttem, hogy elhordjam a saját
generációmat. Akinek nem inge, nem veszi magára, mert még véletlenül kicsi lesz
rá, kipakolódik a melle és népszerű lesz a negyvenes pedofilok körében. Térjünk
rá a népszerűségre. Olyan dolog nincsen ami mindenkinek tetszik, amit mindenki
egyformán elismer, amit senki nem szól le. Ez így van rendjén nem vagyunk
egyformák.. stb. (Képzeljetek el még körülbelül fél oldalnyi semmitmondó
sablonszöveget amiket most lusta vagyok megjeleníteni.) A népszerűség sokféle.
Más szeretni és tisztelni egy sportolót az elért eredményeiért és kitartásáért,
mint bálványozni valakit, akinek az összes képessége kimerül abban, hogy „jó a
segge”. Lényegtelen. Azokhoz szeretnék szólni akiket még érdekel, hogy mit
gondol róluk a társadalom.
Facebook divatok. Nem leszel
kevesebb tőle, ha nincsen kétszáz lájk a profilképeden. Hidd el, senkit nem
érdekel a vacsorád, se az ha kihányod. Ha valakivel beszélni szeretnél, írj rá.
Ha valaki tetszik, mondd el neki. Ha szomorú vagy kérd a barátaid segítségét,
nem kell róla mindenkinek tudnia. Akik segítenek, ők privátban is meg fogják
tenni, a többieket meg vagy nem érdekli, vagy örülnek, hogy vannak problémáid.
Egyszóval értelmetlen. A pillanatnyi depresszió pedig egyéni szociálisprobléma,
ezért szeretjük a facebookot, amiért behozta a „hogy érzed magad?” funkciót.
Félóránként láthatom, hogy valaki össze van törve utána meg funky.
Köszönöm. Mielőtt kiteszel valahová egy
képet, mindig gondold végig a következményeket. Néhány év múlva is felvállalod azt
az embert, aki tükörbe pucsít? (Most direkt nem írtam csúnyább példát, mert az
emberek szépérzéke hirtelen nagyon érzékeny lesz, ha beszélünk az adott
témáról. )
Rövidítések, erőltetett helytelen írás..
Nem, gyerekek, egyszerűen nem. Ha Kazinczy tudná mi folyik itt, már olajkút
lenne a sírja helyén, olyan mélyre ásódott volna a sok forgolódástól. Nem
Wéletlenül nem így írjuk a véletlenült. A h egy hasznos betű, de köszöni nem
kívánkozik ő minden szó végére több tonna szmájlival együtt, antiszociális a
szentem, nézzük el neki. J-Ly, nyelvünk egyik farbája. Elismerem, hogy sokszor
nem logikus, vannak szabályai, meg kell tanulni, ez ilyen. Ez már bocsánatosabb
bűnök közé tartozik, de könyörgöm, ne írjunk következetesen „ijeneket”. Az
igekötők. Azok a szegény igekötők. A magyar bloggertársadalom több mint 80%-a
nem tudja helyesen használni őket. Ékezetek. Nem viccből találták ki őket.
Igen, értem hogy telefonról nehéz kiírni őket, egy privát beszélgetésben még el
is férnek, de blogban, nyilvános bejegyzésben nem. V és Vagy között pontosan
csak egy „agy” a különbség. Valamint a ’köszcsih’, ’puszcsih’, ’lávcsih’ olyan
szavak amikkel embert lehet ölni. Erőltetetett magyarosítás, inkább ne is
beszéljünk róla, tenk jú veri mács.
Miisz Art 2014 | Bren
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése