Tesztfejléc

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cikk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cikk. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 20.

Adaptálunk vagy adoptálunk - Avagy a könyvek filmadaptációról

Biztosan mindenki ismer legalább egy olyan könyvet, amely alapján már az évek során készítettek filmet. Ha jobban belegondolunk, rengeteg okot és érvet találunk arra, miért is jó ez, illetve miért nem. Megmásítják a történet alapszálát, kiegészítik azt, kitörölnek belőle részleteket?
Semmit sem tesznek ok nélkül.
Semmit sem tesznek engedély nélkül.
Ahogy az eddigi ismereteim mutatják, a rendezői munkákba van beleszólása az írónak is, sőt vannak esetek, amikor a két személy megegyezik. Ilyen például az Egy különc srác feljegyzései ( The Perks Of Being A Wallflower ), s habár azt hinné az ember, ilyenkor szinte teljesen megegyezik a kettő, de nem. Például ezen esetben van egy nagyon fontos, és pár apróbb eltérés a könyv és a film között. Ellenpélda pedig John Green, és a sokak által ismert Csillagainkban a hiba ( The Fault In Our Stars ), ahol én nem tapasztaltam eltérést. Úgy gondolom, hogy a filmadaptációk szélesítik azon kört, akik ismerik az adott alkotást.

2014. november 17.

Bren - Swag-Yolo!


Én most azért jöttem, hogy elhordjam a saját generációmat. Akinek nem inge, nem veszi magára, mert még véletlenül kicsi lesz rá, kipakolódik a melle és népszerű lesz a negyvenes pedofilok körében. Térjünk rá a népszerűségre. Olyan dolog nincsen ami mindenkinek tetszik, amit mindenki egyformán elismer, amit senki nem szól le. Ez így van rendjén nem vagyunk egyformák.. stb. (Képzeljetek el még körülbelül fél oldalnyi semmitmondó sablonszöveget amiket most lusta vagyok megjeleníteni.) A népszerűség sokféle. Más szeretni és tisztelni egy sportolót az elért eredményeiért és kitartásáért, mint bálványozni valakit, akinek az összes képessége kimerül abban, hogy „jó a segge”. Lényegtelen. Azokhoz szeretnék szólni akiket még érdekel, hogy mit gondol róluk a társadalom.

2014. november 6.

Ferc - Társadalmi kirakós

Sokat gondolkodok azon, hogy miért lesz valakiből tömeggyártott. Hisz a klónoknak nincsen egyéniségük, csak egy sablont követnek.
Az első ok az lehet, hogy a környezetében mindenki tömeg, és ő kilóg a sorból, de lehet az is, hogy nem hagyták hogy egyéniség maradjon, és megszólták érte... Bár ez a kettő majdnem ugyan az, és ide vehető az ha sok lelki seb miatt feladjuk önmagunkat. A legnehezebb, hogy a negatív behatások ellenére is a saját egyéniségünk, személyiségünk maradjunk.
A túl sok negatív behatás két eredményhez vezethet: beolvadnak a tömegbe az emberek, megmaradnak a saját stílusuknál, világuknál, de egyre inkább depresszív hangulatba kerülnek.

2014. november 4.

Stella - Szeretethiány


A szeretethiány, Wikipédia szerint:
...
Semmi? Semmi nincs róla? Valami kis részletmorzsa, vagy bármi? Pedig szépen akartam kezdeni a cikket.
Szóval a szeretethiány. Mielőtt még jobban beleásnám magam a dologba, jöjjön egy kis történetszerű felvezetés. Tegnap reggel ültem a gép előtt, iszogattam a teámat. Még elég kómás volt a fejem, ezért, mint egy robotzombi, gépiesen görgettem le a facebook hírfolyamon. Nem sok posztnál álltam meg, egyen viszont rögtön megragadt a tekintetem. Rajzmánia csoportba látok egy adag mindenféle papírfecnit lefotózva. Először rögtön az futott végig a fejemen, hogy valaki nagyon művészi akart lenni, vagy valami ilyesmi. Aztán elolvasom a leírást. Nos, mivel nem mentettem le és szerintem törölve is lett, sajnos nem tudom szó szerint idézni. De valami olyasmi lehetett, hogy: "Tessék, összetéptem a rajzaimat. Úgyis állandóan megmondtátok, hogy borzalmasan rondák. Köszönöm xy-nak, hogy ő legtöbbször ócsárolta őket. Ja, és mostantól soha többé nem rajzolok, befejeztem,, 

2014. szeptember 3.

Nana - Iskolakezdés

Az időjárás is siratja a mai napunkat. Dörgés ébreszt hajnalban, az órára nézve elkeserít a tény, hogy másfél órám maradt az ébresztőig, de fejemre húzom a takarót és addig is szundikálok. A hangos csipogás megszüntetése után nyúzott fejjel bújok ki a meleg kuckóból, ennél csak a kényelmetlen ünneplő magamra erőszakolása kellemetlenebb, főképp a tudattal, hogy ma is rajtam fog a legborzasztóbban állni. A buszon nyomorgó tömeg a felhordott sárban, és vízben tocsog, a járókelők óriás pocsolyák között szlalomoznak, én pedig „unott arccal valahová lépdelek”. Az iskolaépülethez érve feltűnésmentesen igazgatom tincseim, aztán feladom a harcot, így-is úgy-is kényelmetlenül érzem magam. Késve vonszolom fel magam a másodikra, szerencsémre útközben osztálytársba botlok, így nem egyedül esek be a terembe, ahol az osztályfőnök már teljes átéléssel mesél az idei tanévről. Egy két mosolyt elcsípek a tanárnő rosszalló tekintete mellé, majd levágom magam egy üres padra… még mindig piszok kényelmetlenek a székek. Semmi sem változott, és mégis minden.

2014. március 29.

[Íróknak] Karakteralkotás

Mi a karakter? Ez a kérdés az írott szó feltalálása óta foglalkoztatja az irodalomtudósokat. Valós embereket alkotni, valós helyzetekben – ez olyan sokrétű, változatos, de egyedi feladat, hogy ha a mikéntjét szeretnénk meghatározni, már az is olyan, mintha egy lavór vízbe próbálnánk belemarkolni. Nagy írók újabb és újabb nemzedékei Arisztotelésztől Arthur Millerig hiába próbálták művészileg és szakmailag megragadni, hogyan kell jó karaktert alkotni.

2014. március 25.

Bren – Játszmák

- Ülj le! Jó, nagyon ügyes. Tedd ide kezed. Kissé furcsa érzés, de majd megszokod. Tudod mi ez? - Még szép hogy tudom.
- Nem.
- Hazugságvizsgáló. Mond valamit? – Tizennégy éves koromtól fogva ez megy. Mindig ez volt apám első kérdése. Ő tudta hogy be fog következni. Felkészített. Mégsem tudom megbocsátani neki.
- Nem. – A férfi arca megrándul. Harmincas évei elején járhat, de már enyhén őszül. Arca, vonásai markánsak, a karszalagja alátámasztja sejtéseimet.
- Nem tudod mire lehet jó? – Nem arra amire hiszitek. Annyit hazudok amennyit akarok. Legalábbis én.
- Gondolom ha hazudok csinál valamit.
- Telitalálat. Tehát hazudni tilos. Most pedig bekapcsolom. Érthető voltam? –Egész jó kis trükk. Számoltak vele, hogy ki tudom játszani, azzal viszont nem hogy átlátok rajtuk.

2014. március 15.

Túlélés

  • Téma: Elmélkedés, gondolatok | Szerző: N. Tomi
Túlélés… Egy szó, mely minden emberi lény mozgatórugója, ám senki számára sem jelenti ugyan azt. Egy egyszerű kifejezés, mégis oly sok mindent mond, s még több kérdést vet fel. Mire hajlandó valaki azért, hogy túléljen? Mennyi áldozatot hajlandó hozni, és mi történik, ha a szemére telepedett ködtől képtelen már látni: vajon nem áldozott-e túl sokat a túlélés oltárán? Egységben, vagy külön; aktívan, vagy passzívan; agresszíven, vagy békésen? Civilizációnkat több ezer évesnek tekintjük, és bizonyos mértékek szerint az emberiség már sokat megélt. Ennek ellenére, történelmünk nem képes maradéktalanul választ adni ilyen alapvető kérdésekre, és ez gondolkodásra ad okot…

2014. március 14.

Molylepke

  • Téma: Gondolat / Érzelmes | Szerző: Bren
Óvatosan becsukom magam mögött az ajtót. A zár egy kattanással jelzi, hogy kiléphetek a valóságból. Egyedül lehetek. Újra.
Amikor legutoljára jártam itt a szoba még óriási, a képzeletem végtelen birodalma volt. Ma már csupán egy szánalmas kuckó. A kockaköveken mocsok, az elkorhadt ágy alól kikandikál egy kifakult plüssállat szakadt, kockás lába. Lehajolok, finoman kihúzom. Porfelhő száll fel. Esetlenül tartom kezeimben a pepita mackót. A fénytelen gombszemek felidézik bennem a rég eltűnt éveket. A kislányt aki félt a szekrényétől és rendszeresen bemászott az ágy alá beszélgetni egy kobolddal. Mintha egy másik életben történt volna. Múlt. Nincs többé. Elszállt, mint az a fekete holló az ablak előtt. Vajon hová tarthat? Szereti valaki? Szerintem az állatok is szeretnek.

2014. március 13.

[Íróknak] Segédlet karakteralkotáshoz

Egy ötletes kérdőív igazán hiteles és valódi szereplők megalkotásához!

A novellák, regények és más írások legtöbbjének középpontjában a szereplők állnak - róluk szól a cselekmény, elmesélnek egy történetet. Mivel ők is emberek (vagy legalábbis érző lények), mint az olvasó, ezért nagyon fontos, hogy mennyire tud velük azonosulni, mennyire érdekli őt a szereplőid sorsa. Nem mindegy, hogy az olvasó kikért izgul, kiket szeret, gyűlöl, s kikkel örül vagy sír együtt - épp ezért hitelesek és hihetőnek kell lenniük.
Ebben szeretnék segítséget nyújtani az alábbi, úgynevezett "karakter készítő kérdőívvel".


2014. március 12.

Egy röpke gondolat a csodákról

  • Szerző: P. Patrik | Téma: Gondolatok | Beküldött írás (6,1 pont)
Egy esti órában ültem a parkban. Gondolkoztam: a csodák jutottak az eszembe. Miért nem hisznek az emberek a csodákban? Pedig körbevesznek minket. Később pillantásom az égre vetettem. Egy szép este volt. Csak néztem a fekete égi palotát, melyben a csillagok csodás, fénylő táncukat járták. Elbűvölt.
A csillagokat nézve pedig rájöttem: azért, mert nincsenek nagy csodák. Csak kicsik, mi pedig a rohanó világunkban nem vesszük észre őket. A csillagok melyek fényt adnak kicsiny világunkba, a föld, melyen járunk, a levegő, mi nélkül nem tudnánk élni, de legfőképp a virágok. A virágok adnak színt szürke életünkbe. 
Majd ez a gondolat elmúlt. Mint a csodás pillangó repült el felettem. Habár ez is csak egy, a sok pillangóból az életünkben. De ez az egy különleges. Különleges, mert az enyém. És ha el is röppen, tudom hogy az enyém, mikor visszatér.

2013. szeptember 1.

Lezárult a Tagfelvétel - Három taggal bővültünk

Sziasztok!
A néhány hete meghirdetett tagfelvétel lezárult. Mondhatjuk, hogy túljelentkezés volt, hiszen több mint kettőször annyi jelentkezés érkezett, mint amire számítottunk. Nagyon köszönjük, és végtelenül hálásak vagyunk, amiért ennyien érdeklődtetek irántunk, és ennyien szerettetek volna közénk tartozni. Épp ezért volt szörnyen fájdalmas és rossz érzés visszautasítani sokakat. Akik felvételt nyertek, azok már hamarabb kaptak egy e-mailt.

Azoknak, akiknek nem sikerült... avagy kiket is kerestünk?

Mint ahogy azt már mondtam, nagyon szépen köszönjük minden jelentkezőnek az érdeklődést. Az, hogy valakinek nem sikerült, nem azt jelenti, hogy rossz volt a bemutatkozása, vagy talán az írása, hanem azt, hogy nem őt kerestük.
Hogy kiket is kerestünk? Az ISZ egy baráti írói közösség. Gyakorlatilag ezzel a "tagfelvétellel" barátokat kerestünk. Akik írnak. Kaptunk nagyon kreatív, frappáns bemutatkozásokat, és olyan írásokat, melyek írói még nagyon sokra vihetik az életben. Mi nem ilyeneket kerestünk.
Leginkább azokra figyeltünk fel, akiknek úgymond "leesett" a hirdetményből, a blogon írtakból és az itteni légkörből, hogy miről is van szó. Röviden fogalmazva, olyanok érdekeltek, akik hasonlóan hozzánk, és a bemutatkozásuk alapján könnyen tudunk azonosulni velük. Persze bőven befolyásolta a jelentkezést a beküldött írás minősége is. A hangsúly nem ezen volt, de befolyásoló szerepet kaptak az írások is: például volt olyan jelentkező, aki a bemutatkozása alapján sokunknak megtetszett, de az írását elolvasva erős kételyek merültek fel, így ő sem került be. Voltak olyan bemutatkozások, melyeknél a leírtakban volt valami, ami megfogott minket, ami miatt tudtuk, hogy igen, ő közénk való, ő velünk lehetne mint írótárs, és mint barát. Voltak még jó bemutatkozások... de itt semmi olyan nem volt, ami miatt különösebben közénk illő lett volna. Félreértés ne essék, ők is - azaz mindegyik jelentkező - szimpatikusnak tűnt, és gyakorlatilag mindenkit szívesen láttunk volna, sajnos azonban volt egy nagyon szűk létszámhatár.
Többet nem nagyon tudok hozzáfűzni, nagyon nehéz döntés volt, sokat vitáztunk rajtatok, sokat töprengtünk... és őszintén bevallom, a tagfelvétel elején nem gondoltam, hogy ennyire rossz érzés lesz ennyi rokonszenves embernek egy ilyen szöveget megírni.
Remélem senkinek sem törtük le nagyon a jókedvét, és senkit sem sértettünk meg. Legyetek jók, írjátok és olvassatok még sokat :) Köszönjük mindenkinek!

Azoknak, akiknek sikerült...

Fent már leírtam, hogy kiket kerestünk. Folytak viták, hogy kik is legyenek ezek, de végül is, ti lettetek a "kiválasztottak". Üdv köztünk :)
(Nevek a "Tovább olvasom" -ra kattintva!)

2013. augusztus 22.

Tagfelvétel - Hamarosan vége

Sziasztok!

Itt a poszt, amely a tagfelvétel lezárásának közeledtét jelzi. Még lehet jelentkezni, egészen Augusztus 24. éjfélig (bővebben itt: http://miisz-art.blogspot.hu/2013/08/tartozz-kozenk-jelentkezes-az-irok.html#more )
A vártnál több jelentkezés érkezett, így megvan az esélye annak, hogy a felvehető tagok számát kettőről háromra növeljük.
Egy belsős szavazásban fogunk dönteni arról, hogy kiket veszünk fel. Ez a lezárás utáni napon lesz, és valószínűleg még aznap közöljük a felvetteket (itt a blogon, valamint e-mailt is küldünk nekik). Ők egy hetes különbségekkel fognak érkezni közénk.

Már várunk benneteket :)

2013. augusztus 10.

Tartozz közénk - Jelentkezés az Írók Szövetségébe!

Sziasztok!

Egy ritka pillanathoz érkeztünk el: megnyitjuk a felvételt a Miisz-be, új embereket várunk magunk közé.
Mit is kell tudni rólunk?
Összefoglalva csak annyit, hogy az ISZ egy baráti társaság, egy csoport a Facebookon, akik az interneten kovácsolódtak össze. Eleinte csak az írás, azaz a közös hobbi volt a kapocs köztünk. Ekkor még egy közönséges netes csoport voltunk, mára azonban már baráti körré formálódtunk. A chaten a köznapi és az írással kapcsolatos témákat felváltották a közös hülyülések, az érzelmes beszélgetések és filózgatások.
Ahogy azt említettem, 12-en vagyunk jelenleg, ebből 5 fiú és 7 lány. A legidősebb közölünk 21 éves, a legfiatalabb pedig 13.
Ritkán veszünk be új embereket, de azok viszont hamar és könnyen be tudnak illeszkedni. Attól, hogy összeszoktunk, még nyitottak vagyunk az újak felé.
Beszélgetésre főként a Facebook-os csoport-chatünket használjuk, de néhanapján szoktunk Skypeolni is. Sokaknak lehet az első felmerülése kérdése, hogy „élőben akkor nem is ismeritek egymást?”. De. Már volt szerencsénk megrendezni egy egész napos találkozót idén nyáron.

Mit tud nyújtani neked az ISZ?

-Családias légkör: meghallgatunk téged, a problémáid, gondjaid, és segítünk ha tudunk. Persze ez a jóra is igaz, nem csak a rossz dolgokra. Megbízunk egymásban, elmondunk egymásnak olyan dolgokat is, amiket amúgy nem sokan tudnak rólunk.
-Baráti légkör: Ez a másik véglet. Sokat szoktunk hülyéskedni, poénkodni, és nevetni egymáson. Számtalan boldog pillanatot okoztunk már egymásnak.
-Szakmai dolgok: a nevünk ugye „Írók Szövetsége”, ehhez hűen pedig az írásban is tudunk segíteni, és attól hogy már nem csak erről beszélünk chaten, még mindig egy gyakori témát képez.
-Élénkség: nagyon ritka, hogy abszolút senki sem lenne fent a chaten. Persze ez nem jelenti azt, hogy állandóan pörögnek az üzenetek, de akármikor kialakulhat egy beszélgetés. Az pedig már csak a fent lévők hangulatától függ, hogy milyen témájú.
-Barátok: nagyon sok barátság született az ISZ-ben.


Keresés