Mosómedvék Krónikái - 1. Rész: Elveszett lélek

A mosómedvék csapata ismét elhozott nektek egy történetet - a megszokottakkal ellentétben azonban nem a virtuális papírra írva, hanem elmesélve.

A Miisz Art csapata büszkén mutatja be a Mosómedvék Krónikái - Történetek elmesélve című sorozat első részét!

Ebben a videósorozatban képi illusztrációkkal együtt mutatunk be és mesélünk el a csapat tagjaitól származó történeteket. A munka minden egyes részét a Miisz csapata végzi, ezért is lesz nagy büszkeségünk a Mosómedvék Krónikái.

Az első részben egy blogon már fent lévő történetet, az Elveszett lélek című novellát dolgoztuk fel.

Jó szórakozást kívánunk a videóhoz!

Sasi - Elveszett lélek

• Szerző: Sasi | Téma: Sötét

A lány egy zsúfolt, sötét szoba padlóján feküdt összekuporodva. Úgy sajnáltam. Nekem kellett volna vigyáznom rá, de túl gyenge voltam. Az elmúlt hetek történéseinek emlékei elárasztották az elmém, képtelenné téve arra, hogy kitaláljak bármiféle menekülés módot. Ráadásul ő teljesen összetört. Csak remegve feküdt ott a padlón.

Lépéseket hallottam. Az apja közelített megint. Bár tudtam, semmi haszna, a lány elé álltam, hátha eltakarom. De amint a korhadt ajtó nyikorogva kinyílt, leeresztettem fejemet. Semmi haszna. A nagydarab férfi egy hűvös érzés kíséretében keresztülsétált rajtam. Utálom ezt. Amint megállt a lány mellett védelmezettem lélegzete elakadt. Torkát zokogás csiklandozta, de csöndben maradt. Apja széles mosolyra húzta száját miközben lenézett rá. De nem egy jólelkű apa mosolyát kell elképzelni… hanem egy szörnyetegét.

- Hogy vagy kedvesem? – suttogta izgatottan.

Karácsonyest és a magány

• Szerző: Sasi

Karácsony est. Még mindig az a boldog, szeretetteljes illúzió jut eszembe erről a két szóról. A régi idők, mikor volt karácsonyfa, voltak ajándékok, Apa, Anya, a testvéreim és én együtt ettük a töltött káposztát. Ma mi lett ebből a képből?
A szüleim északon élvezik utolsó éveiket, fivéreim délen kergetik még a lányokat. Még így is, hogy a vérrokonaim nincsenek mellettem... mikor lettem ilyen magányos? Talán múlt évben? Nem. Nem tudnám megmondani. Ez egy észrevétlen folyamat volt.

Az ablak bepárásodik a leheletemtől. Hunyorogva figyelem a szemben lévő ház fényeit. Miért nem fogadtam el a meghívást arra a bulira? Talán már megszoktam az elutasítgatást. Vagy csak félek az ilyesmiktől?

KX10

• Kategória: Sci-fi | Szerző: Sasi

- Nem, elegem van, oldd meg egyedül!
- De KX9, nélküled ronccsá zúznak!
Becsaptam az ajtót magam mögött. A testvérem, KX10 valahogy nem sikerült olyanra, amilyenre a mester akarta. A memóriájába több fért, de gyáva lett. Ráadásul az önállósága is nőtt… De még így is, ő lett az új kedvenc. Én, aki annyi veszélytől óvtam meg ezt az átkozott bolygót… szolgává lettem. Áramköreimen számtalanszor végigsuhant a lázadás gondolata… de végül semmivé lett. Képtelen lennék az én szeretett feltalálóm ellen fordulni. KX10 pedig mégis csak a testvérem…