Versek #2

• Téma: Vers | Szerző: Nana

Vers #1

Ki ez?
Ki tükörből tekint vissza rám.
Fakó szempár,
Hát őt sem ismerem már.
Arca sápadt,
Ajka halvány vonalait 
keresem. 
Törékeny lett,
Egykori mosolyát soese 
feledem.

Álom

• Téma: Vers | Szerző: Dorothy Large | Beküldött írás (7,4 pont)

Eljő az este,
Midőn könnyeket festve,
Fáradt szememmel,
Fa tövében ülve.
Cseresznyefa virágai között,
S az égbolt fölött,
Táncot járva,
Lelkek egymás mögött.
Éjszakai bársony,

Vasárnap

• Téma: Vers | Szerző: Baiko | Beküldött írás (3,7 pont)

Vasárnap délelőtt zúgó fejjel gondolok rád,
A gondolataimba emésztem,
A tegnap este mivoltát.
Csapzott hajam ujjaidról árulkodik, Érzem forró leheleted,
Érintésed villámait.

Vasárnap délután friss,
És üde szem pár tekint vissza rám,
Emlékeim halvány szikrái gyújtanak
Ideges füstöt bennem,
Az irántad érzett vágy élénken dobog bennem.

Ferc – Elhaló zsivaj

• Téma: Vers | Szerző: Ferc

Üvölt a világ

Engem a méreg rág
Nyomaszt a ricsaj
Undorító ez a faj.

Ordít, kiabál, zajong
S kicsinyes emberekért rajong.
Próbálok nem hallani,
A környezetet kihagyni.

Elsötétül a világ
Szemem előtt egy vörös virág
Kezem a virág, s vérem vörös
Magyarázat részemről fölös.

Bren versei

• Téma: Vers | Szerző: Bren

Csak Lépj Tovább! 

Halk szó, 

Monoton induló, 

Csendes sírás, 

Gyenge felsorolás. 

Egy hang, 

Egy jel, 

Hogy ne vesszünk el, 

Bár a szó nem számít már. 

De valami kell, 

Hogy ne adjuk fel, 

Bár folytatni nem akarom, 

Soha többé már. 

Versek #1

Ahogy azt a modulsávban lévő szavazásnál is észre vehettétek, szeretnénk színesebbé tenni a blogot, hogy ne csak novellák legyenek fent. A szavazatokat még mindig várjuk, eddig a rajzokra és a grafikákra érkezett a legtöbb voks, ezúttal viszont néhány - szám szerint három - verssel rukkoltunk elő. Ha majd több vers lesz fent, lesz külön menüpont erre a fenti menüben, addig az "egyéb" közt találhatjátok meg őket.

Tavaszi felkelte

Friss harmaton csillan
A felkelő nap fénye
Kis madárka villan
S elsuhan az égbe

Aranyos dallamát
A szél repíti messze
Reménysugallatát
Egy rózsába rejtette

S, ahogy e virág
Virágba borul
Úgy is e világ
Most hozzá hasonul

Kikeletben sugárzó
Gyönyörű szép fénye
Rózsasínbe boruló
Horizonti képe

Mely szebb világot teremt
Reményteli létet
Egy keservesebb telétől
Eltérő szépséget.

(Írta: Flór)